A csertői Mariska mondta

Hogy a frász essen beléjük, ezek a fineszesek öten több jövedelmet visznek haza egész évben, mint itt az egész falu.
A rosszseb egye meg a fajtájukat, amikor kopasz verőlegényeket küldenek szegény gyámoltalan nyakára, akarom mondani Nyakóra.
Jut eszembe, az a birkózófőnök, csepeli rezsiharcos, szemre, hogy hasonlít az izomagyúakhoz, csak úgy sugárzik belőle az értelem, pláne mikor kinyitja a száját.
Kedvesem, nekem többé ne mondja, amit itt a szobordaraboló polgármester, hogy Orbán majd megoldja, hiszi a piszi.
Azért mert aprófaluban élünk és már megettük kenyerünk javát, meg kevésbé vájt fülűek vagyunk, mint a pestiek, még fölfogjuk ám, hogy mi történik kis hazánkban.
Látjuk és olvassuk ám, hogy a nagyhangú volt vásárhelyi előember, miként kerüli meg a tornából felmentett jófiú fizimiskás gazdasági minisztert a kormány szabad költekezésével kapcsolatban.
Látjuk és olvassuk ám, hogy a mostani nobilitások feleségei, le és felmenői, egyenes ági hozzátartozói milyen javakban részesülnek nyakra-főre.
Látjuk és olvassuk ám, hogy míg tizenöt évvel ezelőtt kis hazánk a világ versenyképességi vetélkedőjében a huszonkilencedik helyen állt, most meg már vagy harminccal hátrébb.
Nem kell a púder, meg a parasztvakítás, le vagyunk gatyásodva minden téren rendesen, ez a valóság, és ezzel szemben baromság azt állítani, hogy nem. És akkor még finom voltam.
Kevesebbet kéne zsebre tenni a közösből suttyomban, és abba kéne hagyni a kéz kezet mos szerzési mánia követést.
Tudjuk, hogy unokáink felnőtt idejében már nem nagyon fogja senki megkérdezni, hogy óriási vagyonát ki honnan szerezte.
Ezért most kellene elszámoltatni a harácsoló, amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra közmondást hirdető vagyongyarapítókat. De nem a dinnyés volt katonai ügyész elszámoltató biztos módjára, hanem tételes, arra alkalmas ügyészi törvényességi felügyeletet ellátva.
Elszámoltatni a rákellenes barackmagot hirdető politikust éppúgy, mint a gyermekének nagy értékű ingatlan vásárlót, vagy szántót, erdőt, legelőt felhalmozókat és a befolyásukkal üzérkedő képviselőket, együtt a csókos nyaloncokkal.
Ehhez persze olyan ügyészség is kell! Mert senki sem hiszi azt, hogy csak a románok, olaszok, horvátok és még sorolhatnám mely nemzetek notabilitásai korruptak, idehaza, meg tiszták, mint a frissen leesett hó.
Olyan gyenge ezen a téren a mi igazságszolgáltatásunk, mint a harmatos libalegelő!
Ha csak a pórázon vezetett, mostani kormányhoz köthetők által meghurcoltakat veszem sorba, már látni is, hogy mekkora látványtervezéssel indítottak egy csomó ügyet, amely aztán a jogerős ítéletnél kifújt.
Nem is szaporítanám tovább a szót.
Ez a mostani rendszer már kibírhatatlan. Sok tanújele van ennek. Országelhagyó csömörlöttek, alkoholba menekülő elkeseredettek, életüket önként feláldozó legyengültek,
és frusztráltak tömege.
Mondhatja valaki, hogy a csertői Mariska milyen tájékozott, biztos nem őtőle származik ez a sok, eddig tartó szövegelés.
Naná, hogy nem. Hiszen azt még az unokám, egy ötödikes is tudja, aki egyszer a közgázra készül és még a gólyaságtól is messze van, hogy az MNB alapítványokhoz juttatott pénz nem veszítheti el közvagyon jellegét, és mint ahogy azt bírósági ítélet is kimondja, az bizony közvagyon úgy, ahogy van. Így aztán meg is ismerhető!
Ezt csak azért említettem meg, mert persze, hogy az unokám segített összeszedni a gondolataimat. Az unokám, aki még csak tizenegy éves, de állítom, hogy több a józanész szerinti, valóságot ismerő sütnivalója, mint a felcsúti kisvasutas összes bagázsának!